Zsennye - Bezerédj kastély

 Zsennye - Alkotóház
elérhetőségi adatok:

9766 Zsennye, Szabadság tér 3.

Cser Lászlóné
alkotóház vezető
Telefon: 06-94/379-017
E-mail: zsennyea@t-online.hu

Tisztelt Művészek!

Kedves Vendégeink!

Ezúton szeretnénk tájékoztatni Önöket, hogy a Zsennyei Alkotóház október 15-től december 20-ig a konyha felújítása miatt zárva tart.

A nyári turnusokra még lehet jelentkezni.

Érdeklődni az alábbi elérhetőségeken lehet:

Margrander Éva

ügyintéző

06-30-464-4159

3313-183

beutalas.maoe@alkotok.hu

vagy

Cser Lászlóné

alkotóházvezető

06-94-379-017

zsennyea@t-online.hu

A Zsennyei Alkotóház Szombathelytől kb. 20 km-re, Vas megyében, Zsennye falu mellett a Bezerédj kastélyban található.

Az alkotóház története 1953-tól napjainkig

A II. világháborúban a kastély súlyosan megsérült, könyvtára és berendezése elpusztult, új rendeltetését a Vas megyei képzőművészek kezdeményezésére, a művészek alkotóházaként találta meg.
1953-ban Majthényi Károly szobrászművész és a Szombathelyen élő Alföldy János, Burány Nándor, Varga Károly és Radnóti Kovács Árpád festőművészek vették először birtokba a kastélyt és parkját. A Rába és a Sorok patak közelsége festői környezetet biztosított számukra.
Meghívták Domanovszky Endrét, hogy segítségével megmentsék a bontásra ítélt épületet. Felvetődött egy művészeti tsz megvalósításának ötlete, de a megoldást a Miskolci művésztelepre szánt 176 ezer forint átirányítása jelentette.
1954-től a kastély a Művészeti Alap kezelésébe került. Az átadáskor jegyzőkönyvben rögzítették a következő feltételeket.
- Művésztelep a szó igaz értelmében és nem üdülő.
- Egy éven belül bevezetik a villanyt és vizet (a világítás petróleumlámpával, a vízellátás ásott kútról történt).
- A szombathelyi művészek egy szoba ingyenes használatát kapták 6 hónapra.

A háború a 30 holdas park fáit is megtizedelte. 1955-ben természetvédelmi területté nyilvánították. Az évek során több mint négyezer új fával, cserjével pótolták a faállományt. Majthényi Károly szobrászművész önzetlen szervező munkával fokozatosan rendbe hozta és gyönyörű antik bútorral rendezte be az épületet.
A művésztelep rangját az itt alkotó pihenő művészek adták meg. 1954-től visszatérő vendégként fordult meg Abonyi Arany, Atrner Ferenc, Kerényi Jenő, Tarr István stb. 1959-től Búzás Árpád, Domanovzsky György, Pogány Ö. Gábor, Mikus Sándor, Ördögh László..., 1961-től Kiss Sándor, Kiss István, Klimó Károly, Molnár C. Pál. Schammer Imre, Mikó Sándor, Bálint Endre, Varga Imre.
Az alkotóházat látogató művészek köre fokozatosan bővült. Csak további néhány nevet említve; Pátzay Pál, László Gyula, Ránki György, Lendvay Kamilló, Szokolay Sándor, Petrovics Emil, Nemes Nagy Ágnes, Ág István, Kertész Imre...
Az alkotóház miliője a kastélyt körülvevő őspark, ideális helyszínévé vált az elmélyült munkának.
A kastélyban először 1972-ben majd 1982-ben történt nagyobb felújítás. Az épületben lévő víz- és villanyvezetékek teljes cseréje, valamint korszerű központi fűtés került kialakításra.

Az 1980-as években, a parkban található gazdasági épületből műhelyek kerültek kialakításra, ahol megfelelő munkakörülmények várták a több mint tíz évig Zsennyére érkező textiles művészeket.
Jelenleg az igényeknek megfelelően műhelyként, műteremként, konferenciák előadótermeként, illetve vendégházként áll a látogatók rendelkezésére.

A Zsennyei Alkotóház helyzete az 1997-es évben alapvetően megváltozott. A Magyar Alkotóművészeti Közalapítvány ismert anyagi helyzete miatt úgy határozott, hogy az Alkotó otthon működését az e célból alapított „Zsennyéért Alapítványra" bízza, melynek célja:
"A Magyar Alkotóművészeti Közalapítvány tulajdonában álló Zsennyei Alkotóház fenntartásának támogatása, s lehetőség szerinti felújítása, fejlesztése, s ennek keretében az alkotómunka feltételeink biztosítása, művészeti szimpóziumok, konferenciák, művészeti alkotótáborok, tanfolyamok szervezése, lebonyolítása. "
Az Alapítvány induló tőkéje 200 ezer forint volt, melyet egyenlő részben az alapítók, a MAK és a MAOE bocsátották rendelkezésre.
A megalakuló kuratórium tagjai: Kiss Sándor (Elnök), Cserny József (Alelnök) Dr. Peternák Miklós, Lelkes Péter, Polgár Csaba, Romhányi Gáborné és Soproni József. Kiss Sándor halála után Dr. Peternák Miklós vette át az elnöki tisztet, és új tagokkal - L. Menyhért László, Szegedy Maszák Zoltán - bővült a kuratórium.

Az Alapítványt a Vas Megyei Bíróság 1997. február 19-i végzésével nyilvántartásba vette az 1996. november 25.-i keltezésű Alapító Okirat szerint. A Kuratórium mindent megtett a célok megvalósítása érdekében; pályázatok készítése, szponzorkeresés, új programok indítása egyaránt szerepelt a terveik között, hogy Zsennye ne csak képző- és iparművészek, designerek, művészteoretikusok, hanem zenészek, írók, irodalmárok munkáját, pihenését is segítse. Olyan találkozóhely legyen, ahol szakmai kizárólagosság nélkül, mindenféle elfogultságtól mentesen, az esetleges érdekellentéteket félretéve jöjjenek létre új, és folytatódjanak régi programok.
Az Alkotóházban került megrendezésre már sokadik alkalommal a Belsőépítészek Országos Tanácskozása.
Az alkotóház adott otthont - a Kulturális Kommunikációs Központ, a C3 programjának, Fiatal Képzőművészek Stúdiója Tanácskozásának, Ebenfurthi Kórus Szemináriumának, Oszták-Magyar Sárkánykészítő Workshop résztvevőinek, Bécsi Képzőművészeti Főiskola és a Magyar Iparművészeti Egyetem diákjainak. Úgyszintén évenként visszatérnek a Soproni Alkalmazott Művészeti Intézet elsőéves hallgatói, akik az Ezeréves tölgynél játékos formában mutatkoznak be.

2000-től évenként a Holland Diákakadémia résztvevői, vezetőtanárok irányításával kéthetes kurzusokon vesznek részt.
Visszatérő vendégeink a Magyar Képzőművészeti Egyetem levéltárosai, a Teampannon Építész Iroda munkatársai, stb.
2002-ben első alkalommal a Szombathelyi TIT közreműködésével kerültek megrendezésre a Zsennyei Művészeti napok - Szabadtéri Kiállítás a parkban.

A Művélődési és Közoktatási Minisztérium által 1997-ben kiírt pályázaton elnyert, támogatásból, melyet a Közalapítvány kiegészített, sor került a fűtés korszerűsítésére, gáz bevezetésére, mely jelentős megtakarítást eredményezett.
A természetvédelmi területként nyilvántartott kastélypark rekonstrukciója és folyamatos gondozása érdekében is megtörténtek az első lépések. Munkakapcsolat alakult ki a Kertészeti Egyetem Táj és Diákszövetség hallgatóival. Szakmai gyakorlatukból - szállás és ellátás fejében- évenként 4-5 napot a kastélypark rendbetételére fordítanak.
A Nemzeti Kulturális Alap Képzőművészeti Szakmai kollégiuma - pályázatán nyert - támogatása segítségével a Zsennyéért Alapítvány pályázatot hirdetett az elmúlt években alkotói ösztöndíjra, melynek célja az alkotómunka feltételeinek a Zsennyei Művésztelep igénybevételével történő biztosítása volt. A pályázaton részt vehettek a művészeti egyetemek végzős és mesterképzős hallgatói, illetve pályakezdő művészek, a Fiatal Képző- Ipar- és Fotóművészek Stúdiójának tagjai. A nyertes pályázók térítésmentésen vehették igénybe a Zsennyei Alkotóház szolgáltatásait 2-6 hét időtartamra, s ezen túl szakmai anyagra és dokumentáció készítésére támogatást kaptak. A zsennyei időszak alatt készült munkákról a pályázó által készített dokumentáció az alkotóház archívumába került.
Az alapítvány kuratóriuma lehetőségeihez mérten támogatta a rászoruló idős művészeket, három téli hónapban 50 százalék térítési díj befizetése mellett vehessék igénybe az alkotóházat.

A Zsennyéért Alapítvány az elmúlt hét évben mindent megtett az alkotóház zavartalan működése érdekében, de bebizonyosodott, hogy a jelenlegi térítési és jó kihasználtsági kondíciók mellett sem gazdálkodható ki a fenntartási és működési költség.
2003 decemberében a művésztelep fennállásának 50-dik évfordulóját ünnepelte. Közel kétezerre tehető azon művészek száma, akik alkotómunka céljából igénybe vették a kastély magas színvonalú szolgáltatásit. A kiállításon több mint négyszáz mű bizonyította Zsennye fontosságát a művészeti életben. Igazi otthonra leltek a kastély falai között a "múzsák" képviselői: festők, zenészek, irodalmárok, formatervezők, textilesek. Ideális helyévé vált az elmélyült munkának, a közös gondolkodásnak, a nyitott véleménycserének, a jókedvű tréfálkozásoknak. Az együttlétek során gyorsan váltak ismeretlenek ismerőssé és baráttá.

A kastély fogadóterei, lakószobái, a kastélykertben lévő műhelyek továbbra is nagyszerű lehetőséget kínálnak művésztelepek, műhelytalálkozók, szimpóziumok és konferenciák rendezésére, de méltó helyszíne lehet reprezentatív üzleti tárgyalásoknak, társasági alkalmaknak, társművészetek közös eseményeinek, vagy igazi pihenésnek és felüdülésnek.
Az Alkotóház 2004. április 1-jétől került vissza a Magyar Alkotóművészeti Közalapítvány üzemeltetésébe.